A húsvét a keresztény év egyik legfontosabb ünnepe, melyen Jézusnak a keresztre feszítés utáni halálból való feltámadását ünnepeljük. Márciusra vagy áprilisra esik, nagyjából ekkorra eshetett kétezer éve is. A legtöbb nyelvben a húsvét szó a „pászka” szóból ered, a zsidó húsvét nevéből.
A húsvét időpontja: A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22 és április 25 közé esik. A következő nap, húsvét hétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt. Az első nicaeai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, de sajnos nem állapodtak meg a módszerben a nap kiszámításával kapcsolatban. A középkorban alakult ki a Római Egyházban a jelenlegi szokás, mely szerint a húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Bár csillagászati értelemben néha egy (ritkán két) nappal korábbra csúszik, a napéjegyenlőséget március 21-re rögzítette a niceai zsinat. Vegyük észre, hogy a Gergely-féle naptárreform csak később 1582-ben volt, ez további keveredésekhez vezetett. Az Ortodox Egyház dátumszámítási módszere némileg eltérő. A szíriai Aleppo-ban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a csillagászati megfigyelésekre alapuló definíció helyett képletekkel kiszámolható módszerrel határozzák meg a húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta még el.
A nyugati kereszténységben a húsvét jelzi a nagyböjt 40 napjának a végét, a húsvét hamvazószerdával kezdődik és húsvétvasárnappal fejeződik be. A húsvétvasárnap előtti vasárnap a virágvasárnap, ekkor emlékeznek meg Jézus bevonulásáról Jeruzsálembe, a húsvétvasárnap előtti csütörtökön az utolsó vacsoráról, majd követező nap, nagypénteken a keresztre feszítésről. Néhány országban a húsvét két napig tart, a második nap neve húsvéthétfő.