Tel: +36 62 533 599 Mobil: +36 30 23 23 938
Email: info@indavirag.hu

Valentin-Nap

Valentin ünnepek régen és ma

A Valentin (Bálint) napot február 14-én ünneplik világszerte és úgy tartják számon, mint a szerelmes üzenetek küldésének lehetőségét. A Valentin napról olvasva és hallva sokszor eszünkbe jut az, miként is kezdődött ez az egész a régmúltban? Többségükben még a virágkereskedők, de a nagyközönség sem tudja honnan származik ez az ünnep. Erre a mindig érdekes, izgalmas és alkalmanként mulatságos történelem ad magyarázatot.
A jó öreg dekadens Rómában kezdődött minden, abban a városban, ahol nem csak a magas színvonalú kultúra, de a hétköznapok és ünnepek is jelentősek voltak. Az ünnepek közül az egyik február 15-ére esett, amit LUPERCALIA-nak hívtak Luperca istennő után. Ő volt a hitvese az erdők – mezők – tüzek istenének Faunus-nak. Ezen az ünnepen az emberek a Palatinus – a város leghíresebb dombja – lábánál találkoztak, ahol a „Luperci”-nek nevezett pap állat és kenyér áldozatot mutatott be istennőjének. Az áldozati kecskék bőréből szíjakat hasítottak. Ezt mindaddig folytatták, amíg a kecske teljesen csupasz nem lett, majd a Palatinuson körbeszaladtak és megcsapkodták vele az ott állókat, különösen a közelükben álló nőket. A nép nagyon kedvelte ezt az összejövetelt, mert egyben a termékenység szertartásának egyik ünnepe is volt.
Ugyanazon a napon Juno istennő tiszteletére egy faládába összegyűjtötték a lányok neveit. Fiatal férfiak húzták ki aztán a lányok neveit, ily módon összejöttek és a következő évben, ami a rómaiaknál márciusban kezdődött, esetleg össze is összeházasodtak.

Ebből a meggondolásból most már érthetjük, hogy ezt a februári napot a „szerelmesek napjának” nevezzük, de hogy is lett a neve Valentin nap? Teljesen egyszerű. Mindenütt, ahol a kereszténység megvetette lábát, az emberek ünnepeit azonnal a saját gondolatvilágával töltötte meg. Az időszámítás után 496-ban Gelasius pápa elrendelte, hogy a Luprcalia ünnep helyett Szent Valentin napjáról emlékezzenek meg február 14-én, egy nappal korábban a régi ünnepnél. Amikor a fiatalok egymás neveit kihúzták, az megegyezett Szent-Valentin lefejezésének dátumával. A klérus ezzel még nem elégedett meg, mert a lánynevek kihúzásának is mély értelmet akart adni. A fiatalok a szentek neveit húzhatták ki, mondván, hogy ők még ma is élnek az emberek hitében, s velük kössék össze életüket.

De ki is volt valóban Szent-Valentin? Mindjárt van is kettő – ki lehet választani a nekünk szimpatikusabbat. Az egyik a 3. században római püspök volt. Összeveszett Valerian római császárral és ezért mártírhalált halt. A másik Claudius császár idejében élt keresztény papként, akit megkért a császár, hogy hagyja el keresztény hitét, s térjen vissza a római istenekhez. Valentin démonoknak nevezte azokat, s ezért a császár halálra ítélte, s átadta a bíróságnak, amit Asterius bíró vezetett. Amint a bíró meghallotta, hogy Valentin képes imájával csodát tenni, megkérte, hogy az ő vak lányának adja vissza szeme világát. A csoda megvalósult, s ezért a bíró, hálája jeléül egész családjával együtt a kereszténység mellett tett hitet. Ezt meghallva a császár, Valentint megkínoztatta és lefejeztette. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték volna, üzenetet küldött a lánynak, aminek a végén ez állt: „A te Valentinod”.

A nagyon népszerű Valentin nap Németországban hivatalosan 1947-ben vált virágos ünneppé. A FLEUROP-INTERFLORA virágküldő szervezet Franciaországból és Belgiumból kiinduló reklámkampánya következtében szinte egész Európában a Valentin nap virágos nap lett.

Magyarországra a változások után érkezett meg 1990-ben, amikor a Magyar Virágkötők Szakmai Egyesülete megszervezte az első Valentin ünnepet Budapesten a Kongresszusi Központban. A Valentin, magyarul Bálintot jelent. Bálint már középkori naptárainkban, misekönyveinkben előfordul, ünnepét tehát őseink is számon tartották. Népszerűségét család- és keresztnévként való sűrű előfordulása is mutatja már a középkor végén. Így az 1552. évi egyházi tizedjegyzék tanúsága szerint a legkedveltebb szegedi keresztnevek közé tartozott, s ma is kedvelt név.

Bálint napja már a farsang, tavaszvárás idejére esik, így a tavasz egyik szép ünnepe is.